Januárban jön el a pillanat, mikor hátamra fogják varrni első tetoválásomat. Nem aprózom el a dolgot, mivel rögtön egész hátassal kezdek... de egyszerűen nem lehet másképp. Már évek óta szeretnék tetoválást, már legalább egy éve pontosan tudom is, hogy mit, és nemrég miközben Mátéval beszélgettünk összeállt a tökéletes kép a fejemben, még valami hozzáadódott az eddigi elképzeléshez, és egyszerűen tudtam, hogy most kész. Szerdán meg kiderült, hogy márciusban lesz hastánc verseny a Tattoo Convention-ön, ahol valószínűleg (csoporttal) indulni fogok, és ez hirtelen meghozta a végső elhatározást: márciusig nekem bizony tetoválásom lesz, és kész.
Sokat jelent ez nekem, nem csak egyszerűen egy kép lesz a hátamon. Úgy érzem, hogy a tetoválógép nem bejuttatni fogja a tintát, hogy kialakuljon a minta, hanem épphogy ellenkezőleg, valahonnan mélyről kifelé szívja majd belőlem, hogy végre láthatóvá váljon. Tökéletes lesz. Folyamatosan ezen pörög az agyam... még akkor is, ha épp másra gondolok, erre is gondolok. Nagyon várom már. :)




